Hírek
2011. December 13. 13:48, kedd |
Belföld
Forrás: mno.hu
Mi lesz itt, ha ezt meglépik?
A hazai cégek 36 százaléka veszi igénybe a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezményeket, míg 70 százalékuk jelezte, hogy ismeri azokat.
Így minden bizonnyal jelentős hatása lesz a szektorra, hogy jövőre megszűnik az innovációs járulék leírási lehetősége. Az unió területén található vállalkozások egyharmada elengedhetetlennek tartja az innováció elősegítéséhez ezeket a támogatásokat.
Komoly vitákat generál szakmai körökben, hogy a gazdasági kormányzat által jövőre életbe léptetendő innovációs finanszírozást érintő változások segítik-e azt a célt, hogy 2020-ra GDP arányosan 1,8 százalékra nőjön a K+F-re fordított kiadások összege. Hazánkban 2009-ben ez az érték 1,15 százalék volt, míg 2010-ben 1,14 százalék. Európában tavaly a K+F ráfordítások átlagosan 1,9 százalékot tettek ki a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva.
A K+F adókedvezmény a leggyakrabban igénybe vett finanszírozási forma (53 százalék) abban a kilenc országban (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia), amelyet az Alma Consulting Group vizsgált 2041 vállalat megkeresése alapján. Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb (36 százalék), megfelel a közép-európai átlagnak (37 százalék alatt), mindez részben azzal magyarázható, hogy a K+F közvetett támogatások rövidebb múltra tekintenek vissza a régióban.
Három országban nagyon népszerű
Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Belgiumban ez az első számú finanszírozás, a cégek 65 százaléka él vele. „Az európai vállalatok rendkívül pozitívan értékelik a K+F adókedvezményeket: minden második vállalat tekinti ezeket a legfontosabb támogatási formának, minden harmadik pedig egyenesen elengedhetetlennek tartja őket az innováció elősegítéséhez” – hangsúlyozta Páncsity Mira Ágnes, az Alma Consulting Group Magyarország Kft. operatív igazgatója.
Mint ismert, hazánkban jövőre alapvetően változik meg az innováció eddigi finanszírozási rendszere. 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társasági adóalapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.
13,5 milliárdra lehet pályázni
Jövőre az Innovációs Alapot teljes egészében az innovációsjárulék-befizetések finanszírozzák, ahol többletforrást jelent, hogy az a mintegy 7-10 milliárd forint, amit eddig az innovációs járulékból leírtak, noha mögötte valódi kutatás-fejlesztés nem állt, most bekerül az alapba. Az új rendszerben az Innovációs Alap 2012-ben megnyíló pályázataiból pedig a valóban kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalatok és intézmények juthatnak támogatáshoz. Eddigi információink szerint ez 13,5 milliárd forint lehet, míg a többi bevételt a korábbi évek zárolásainak és kötelezettségeinek a kifizetésére költenék.
Sokan ismerték az eddigi szisztémát
A Deloitte szerint a pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A legismertebb és egyben leggyakrabban igénybe vett adókedvezmények a magyarországi innovációs járulék alapjából levonható K+F költségek és a magyarországi társaságiadó-alapból levonható közvetlen K+F költségek – állapítja meg a cég.
Szerintük a vállalati szektor bevonása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1,8 százalékra emelkedjen. A közvetlen támogatások és adókedvezmények ismertségét célszerű tovább növelni, de nem szabad azt feltételezni, hogy ez önmagában változást hozhat a vállalati K+F ráfordítások növekedésében – véli a Deloitte, mivel ehhez az ösztönző rendszernek a vállalati igényeket is erőteljesen szem előtt tartó átértékelésére és megfelelő módosítására lenne szükség.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:49, péntek | Belföld
Nagy Márton: külső tényezők húzzák vissza a magyar gazdaságot
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől függő szektorok teljesítménye pozitív, a magyar gazdaságot külső tényezők, elsősorban a német járműipar visszaesése miatt érik sokkok
2024. November 01. 07:46, péntek | Belföld
Orbán Viktor: Magyarország egy konzervatív sziget az európai liberális óceánban
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai \"liberális óceánban\"
2024. Október 31. 07:59, csütörtök | Belföld
Közgazdász: a német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést
2024. Október 31. 07:58, csütörtök | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is!
A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban kért mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéséhez: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is.