A szervezet szerdai közleménye szerint az első Gyorstávírász Világbajnokságot 1995-ben rendezték Siófokon, az esztergomi lesz a 14. világverseny.

Samuel Morse 1837-ben megalkotta a mai távírójelek ősét, ezzel forradalmasította a távközlést: lehetővé vált elektromos áram segítségével táviratok továbbítása. A morzejelek a 20. század végéig voltak használatban, a professzionális szolgálatok közül a legtovább a katonai szervezetek és a hajózás használta őket. Ma ezt a kódolást már csak rádióamatőrök használják, akik a profik tudásánál magasabb szinten űzik a mesterséget: olyan gyorsan képesek adni-venni a morzejeleket, hogy egy-egy elemi jel hossza mindössze néhány milliszekundum - olvasható a szervezet honlapján.

"Bár a morzekódot ma már csak a rádióamatőrök és a katonák használják, ez egy olyan "nyelvtudás", amellyel bármely ország bármely rádióamatőrével képesek információt cserélni. Mindennapi használatával a rádióamatőrök egyfajta hagyományőrzést valósítanak meg" - áll a közleményben.

A világbajnokságon a résztvevők 4 női és 5 férfi kategóriában mérik össze tudásukat.

A Magyar Rádióamatőr Szövetség szinte egyidős a rádiózással, jogelődjét 1928-ban alapították. A jelenlegi szövetség tagjai rádióklubok, rádióamatőr egyesületek, melyek tagjai kizárólag amatőr rádióforgalmi, rádiós tájékozódási futó, gyorstávírász sport- és azzal kapcsolatos műszaki, tudományos kísérleti tevékenységet folytatnak, amiért anyagi ellenszolgáltatásban nem részesülnek.

A MRASZ országos sportági szövetségként működik, feladata a rádióamatőr sportág és a rádióamatőr tevékenység szervezése, irányítása és ellenőrzése, tehetséggondozás, utánpótlás nevelés, vészhelyzeti rádiózás és valamennyi rádióamatőr érdekeinek képviselete.

Fotó: mrasz.hu